A zsidóságnál lényegében minden ünnep egyben történelmi, természeti és vallási jelentőséggel bír, náluk ugyanis a kultúra és a vallási identitás szétválaszthatatlan. A zsidóság szempontjából az ünnep speciális alkalom arra, hogy a család együtt legyen és csak egymásra figyeljen. Ilyen alkalmakkor teljesen megszakítják a külvilággal a kapcsolatot, például nem néznek televíziót, nem válaszolnak a telefonra. Az ünnepeket különböző csoportokba sorolhatjuk. Zarándokünnepek: a jeruzsálemi szentély fennállásakor (az első templom fennállása idején, Salamon királyságától a babiloni fogságig és a második templom idején, a fogság végétől Kr. u. 70-ig) ezeken a napokon a nép jó része elzarándokolt a fővárosba: húsvét, pünkösd és a sátrak ünnepe (peszah, savuot, sukkot). Örömünnepek: purim, hanukka. Böjt- és gyásznapok: ómerszámlálás hetei, nyári gyászhetek, Áv hónap 9-e. Újabb keletű ünnepek: jom hasoá (a holokauszt áldozatainak emléknapja), jom haacmaut (függetlenség napja), jom hazikaron (emlékezés napja), jom Jerusalájim.

A babiloni fogság (i. e. 586-538) függvényében két nagy csoportba soroljuk az ünnepeket: a fogság előtt kialakult ünnepek: a szombat - shabbat, a húsvét és a kovásztalan kenyér ünnepe - pésach, a hetek ünnepe, a pünkösd, savuot, a sátrak ünnepe - sukkot, újévi ünnep - Rosh Hashanah; a fogság után kialakult ünnepek: az engesztelés napja, hanukka (a fény ünnepe), purim (legnagyobb örömünnep).

A zsidó naptár (luáh) lunaszoláris rendszerbe épül, vagyis egy időben igazodik a napévhez és a holdévhez: hónapjai ( jerah, jaréah vagy hódes, ha sorszámmal vagy a hónap neve mellett szerepel) valódi holdhónapok (újholdtól újholdig tartanak), a zsidó esztendő valódi napév. Az idő zsidó naptárban tizenkilenc éves ciklust alkot. A tizenkilenc éves periódusban hét szökőév van, azaz hét alkalommal van beiktatva egy kiegészítő hónap, hogy ki lehessen egyenlíteni a holdév és nap-év eltéréseit. A ókorban úgy kezdődött a hónap, hogy két hiteles tanú jelentette a rabbinikus bíróságon, amint meglátták az újholdat, de a 4. században véglegesítették az időszámítást: minden páratlan hónap harminc napos és minden páros pedig huszonkilenc.⁷ Időszámításuk a bibliai történet visszaszámlálásán alapul, ezért jelenleg a zsidó naptár szerint 5769-et írunk. Az ünnepek

Oldal: A judaizmus főbb ünnepei
Izraelita szokások és ünnepek! - © 2008 - 2024 - izraelszokasai.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat