A legnagyobb zsidó örömünnep, mely folytatja és fokozza a Zájin ádárt. Általában Ádár hónap 14-15-én ünneplik. Gyökere a fra-par-pur - első óperzsa halotti ünnepre és a babiloni újévre megy vissza. A zsidók ezt a két ünnepet ötvözték, amely később zsidó jelleget öltött. Az ünnep purim (rWP) szóból származik, melynek jelentése sors, ami magában hordozza az ünnep lényegét: beszél a hajdani zsidók életéről a perzsa birodalom uralkodása alatt. Ez alkalommal felolvassák a megilából (kézzel pergamenre írt tekercs-könyv) Eszter történetét. Nagyon érdekes ennek a könyvnek a története, hiszen a Szentírás harmadik nagy egységének, a Szent iratoknak (Ktuvim) kanonizálás során - amit az 1. században a javnei iskola végzett - vita támadt a kánonba való felvétele körül, mivel nem fordul elő benne Isten neve. Az örömünnep megülése azonban szomorúsággal kezdődik, hiszen az előtte levő napot Eszter böjtjeként tartják számon, aki a hagyomány szerint élete kockáztatásával mentette meg népét, de mielőtt elindult felkeresni a királyt a nép érdekében, böjtöt rendelt el. Az ünnepet követő napot susán purimnak nevezik, mert a perzsa fővárosban, Szuzában (héb. Susán) szabadultak meg a zsidók támadóiktól. Ezzel a nappal a vidámság kicsit meghosszabbodik.

 

Oldal: Purim
Izraelita szokások és ünnepek! - © 2008 - 2024 - izraelszokasai.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat